Harcolj otthonért: Régi tulajdonosok vihar földi nyilvántartási irodái!

Harcolj otthonért: Régi tulajdonosok vihar földi nyilvántartási irodái!

Suhl, Deutschland - 1989. november 10 -én a fal esett le, és ezzel együtt a határok keleti és nyugati között. Ez a forduló az eufóriát és a változások hullámát hozta sok kelet -német számára. Az újraegyesítéssel azonban a régi kérdések is megjelentek, amelyek továbbra sem tisztázottak. A volt tulajdonosok és örököseik az ingatlanok iránti igényeket támasztották alá, amelyek valódi problémává váltak azoknak a lakosoknak, akik évek óta gyakran éltek ezekben a házakban. Az ingatlanért folytatott küzdelem kitört, és valódi viharhoz vezetett a földi nyilvántartás irodáin, Rügen -től Suhlig. Például az olyan ingatlanhasználók, akiket a GDR -időszakban átruháztak, megpróbálták megőrizni jogaikat, és ugyanakkor a létezésük biztosítása érdekében. Ezek az igények táplálták a félelmeket. Az akadály: Az ingatlan visszatérítésének követelményei az emberi sorsok kompenzációja előtt, és keserű konfliktusokat váltottak ki a vagyon és a jogok szempontjából. Ez beszámol az újraegyesítéssel kapcsolatos nehézségekről.

tömör példa a Falkensee török ​​családja. 1989 karácsonyán egy West Berlinből származó embert látogatott meg, aki az ingatlan és a ház tulajdonosa volt, és felkérte a családot, hogy költözzön ki. A házban töltött 25 év után, amelyért 100 GDR bérleti díjat fizettek, ez erőszakos érvhez vezetett, amely még a kerti kerítésen is eszkalálódott. A szövetségi kormány az újraegyesítés után kényszerítette a korábbi vagyonok helyreállítását, és oly sok ingatlanigény ismét akut lett. A két német állam csak 1990 júniusában fogadta el a nyílt eszközökkel kapcsolatos kérdések szabályozásának eljárását, amelyet 1990. szeptember 29 -én a GDR Népi Kamara határozott meg: "Visszatérés a kompenzáció előtt". Ez a szabályozás nemcsak stimulálta az átdolgozást, hanem sok bizonytalanságot okozott a kelet -német közösségekben.

keserű jogi vita

Több mint kétmillió alkalmazás feldolgozása a kelet -német ingatlanhivatalokban évekbe telt, ami többször is kritikát okozott a nyilvánosság számára. Tehát a törökcsalád szintén elvesztette érvelését, és el kellett költöznie az ismerős otthonukból. Ennek ellenére 65 000 D-jelet kapott a felújítási és felújítási munkákért, és néhány évvel később a család új otthont épített a saját földjén. Ez megmutatja, hogy az új tulajdonjog milyen erősen befolyásolta az élet valóságát, és hány embernek kellett harcolni az új tulajdonosi kapcsolatokkal.

újraegyesítés nemcsak személyes konfliktusokhoz vezetett. A padlóreformról szóló vitát, amelynek sok családja 1945 után a szovjet megszállási övezetben a földet is felvetette. A vagyonkezelő ellentmondásos szerepet játszott a korábbi GDR -eszközök privatizációjában, és nem osztotta a megtérülést a rendeletekre. E viták háttere az, hogy sok volt földtulajdonos, akiknek a náci rezsim alatt volt funkciója, nem sikerült pótolni. A rendeletek akkori bonyolultsága továbbra is biztosítja a vitákat.

jövőbeli -orientált megjelenés

A sok kihívás ellenére sok család elfogadta a körülményeket, és képesek voltak előmozdítani a pozitív fejleményeket közösségükben. Dirk Löhr szociális közgazdász hangsúlyozza, hogy a tulajdonjogokkal való új kapcsolat bizonyos megoldás lehet az egyenlőtlenségek ellen. A családtagok visszatérése gyakran sikeres, és új munkahelyeket tesz lehetővé a régióban. A vagyonveszteség, amint fájdalmas volt, sokan arra késztették, hogy aktívan hozzájáruljanak az új közösségükhöz és legyőzzék a neheztelést.

Az 1989 -es öröklés nem csak a veszteség és a konfrontáció, hanem a remény és az új kezdet esélye is. Végül minden résztvevőnek hagyják, hogyan kezelik egymást, és hogyan vonzzák a pozitív szempontokat a történelemből. A múlt kihívásai nemcsak minket alakítottak ki, hanem lehetőséget teremtettek a jövő aktív alakítására is.