Türingia új eljárást indít a nácik kifosztott ingatlanainak visszaszolgáltatására!

Türingia új eljárást indít a nácik kifosztott ingatlanainak visszaszolgáltatására!

A nácik által kifosztott ingatlanok visszaszolgáltatása jelenleg a politikai és társadalmi viták középpontjában áll Németországban. 2025. május 20-án Christian Tischner Türingia kulturális minisztere kezdeményezte, hogy tegyen „állandó ajánlatot” a kulturális javakat őrző állami intézmények számára. A cél az, hogy megkönnyítsék e gyakran vitatott kulturális javak visszajuttatását, és méltányos megoldásokat találjanak a már 80 év feletti folyamatban lévő ügyekre. A követelések tisztázásának új módja a választottbíróság felállítása, as bildung.thueringen.de számol be.

2025 márciusában Berlinben egy kiemelt kultúrpolitikai értekezleten úgy döntöttek, hogy választottbíróságot hoznak létre a nácik által kifosztott ingatlanok ügyében. Ez a bíróság alternatív vitarendezési mechanizmusként szolgál a vitatott visszaküldések előzetes tárgyalás utáni elbírálására. Érdemes megjegyezni, hogy a korábbi tulajdonosok leszármazottai egyoldalúan bírósághoz fordulhatnak – ez jelentős előrelépés a korábbi gyakorlathoz képest, ahol közös hozzájárulásra volt szükség, mivel [weltkunst.de](https://www.weltkunst.de/kunstwissen/2024/10/neues-schiedsgericht-soll-rueckver-besverfahren highlights-besverfahr.

Az új választottbíróság

A választottbíróság a 2003-ban felállított, a náci üldözés miatt elkobzott kulturális javak visszaszolgáltatásával foglalkozó tanácsadó bizottság helyett működik majd. Ezt a szövetségi, állami és zsidó szervezetek közösen nevezték el. Timon Gremmels, a Kulturális Miniszterek Konferenciájának elnöke hangsúlyozza a visszatérések szükségességét. Josef Schuster, a Zsidók Központi Tanácsának elnöke is hangsúlyozza, hogy ez egy fontos lépés a kötelező érvényű restitúciós törvény felé. Gideon Taylor, a Claims Conference elnöke a jogi akadályok leküzdésére is felszólít egy ilyen törvény megalkotására.

Az új folyamat másik fontos szempontja a finanszírozás. A költségek felét a szövetségi és az állami kormányok fedezik, ami megkönnyíti a dolgokat. Ezenkívül az eljárás értékelését az első tíz választottbírósági ítélet után, de legkésőbb három év elteltével tervezik annak biztosítása érdekében, hogy az új szabályozás ténylegesen hatályba lépjen. A jelentések szerint azonban a konkrét választottbírósági ügyek valószínűsége Türingiában alacsony bildung.thueringen.de.

Kritika és kihívások

De a nácik által kifosztott művészet visszatérése körüli viták is kritikusak maradnak. A Kulturális Bizottság 2024. november 4-i technikai megbeszélésén aggodalmak hangzottak el a „náci üldöztetés eredményeként elkobzott kulturális javak visszaszolgáltatásának végrehajtását elősegítő” törvénytervezettel kapcsolatban. A kifogásolható pontok az előadás megtagadási jogának tervezett módosításaihoz, valamint ahhoz a kérdéshez kapcsolódnak, hogy a törvény ténylegesen milyen mértékben javítja az érintett kulturális javakat. Dr. Christina Berking a német műkereskedelmi érdekcsoporttól bírálta, hogy a törvény akadályozhatja a visszaszolgáltatást.

A választottbíróság bevezetésének azonban nagyobb átláthatóságot kell biztosítania. A Kulturális Bizottság 19 tagot számlál, és a kultúrpolitikai kérdésekért felelős, ami azt jelzi, hogy ezek a viták a legmagasabb szinten zajlanak. A választottbírósági eljárás kötelező érvényű értékelési keretének létrehozásáról folyó kiterjedt vita azt mutatja, hogy számos akadályt még le kell küzdeni egy jogilag biztonságos eljárás létrehozása előtt, mivel bundestag.de kimondja.

A következő hónapokban szintén meghatározó lesz a türingiai gyűjteménymegőrző intézmények „állandó ajánlatának” benyújtásának határideje – 2025. szeptember végéig. Továbbra is izgalmas látni, hogyan fog alakulni a nácik által kifosztott ingatlanok visszaadása körüli helyzet.