Az amerikai kormány bírálja Németországot: veszélyben van a szólásszabadság!
Az amerikai kormány bírálja Németországot a cenzúra és a szólásszabadság korlátozása miatt. Az emberi jogi helyzetről szóló éves jelentés aggasztó fejleményeket mutat be.

Az amerikai kormány bírálja Németországot: veszélyben van a szólásszabadság!
A korlátlan lehetőségek hazájában a szólásszabadságról is másként gondolkodnak. ZDF ma beszámol arról, hogy a Donald Trump elnök vezetése alatt álló amerikai kormány bírálja Németországot a szólásszabadság fokozódó korlátozása miatt. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának legfrissebb éves jelentése a németországi emberi jogi helyzetet kifejezetten aggasztónak minősíti. Olyan kérdéseket említenek, mint a cenzúra és az antiszemita erőszak növekedése.
A hangsúly különösen a szólásszabadság online platformokon történő korlátozásán van, ami a gyűlöletkeltő üzenetek törlésére vonatkozó uniós követelmény kapcsán látható. A kritika a németek antiszemita támadásokkal kapcsolatos tudatosságára is vonatkozik. Megjegyzendő, hogy a német hatóságok túlságosan a jobboldali szélsőségesekre összpontosítanak, miközben a bevándorló muszlimok szerepe ebben az összefüggésben elbagatellizálódott. Anton Vance, az Egyesült Államok alelnöke a 2025. februári müncheni biztonsági konferencián szintén aggodalomra adott okot az európai politika miatt.
A helyzet részletes áttekintése
A jelentés kiemeli, hogy tavaly több embert letartóztattak vagy elítéltek faji gyűlöletkeltés és a holokauszt tagadása miatt, de konkrét eseteket nem azonosít. Ami riasztó, hogy 2024 első kilenc hónapjában több mint kétszeresére nőtt az antiszemita bűncselekmények száma Németországban. Ez a szám különösen érinti a migránsokról szóló vitát. A jelentések szerint elsősorban az antiszemita meggyőződésűeket tartják a fejlemények mozgatórugójának.
A véleménynyilvánítás szabadsága, amely szilárdan rögzült a német alaptörvényben, nyomás alatt van. A honlap szerint Statista Egyre kevesebben mondják azt, hogy nyíltan kifejthetik véleményüket. Az Allensbach közvéleménykutató intézet felmérése riasztó eredményeket mutat: a megkérdezettek mindössze 40 százaléka érzi úgy, hogy szabadon kifejtheti politikai véleményét – ez a legalacsonyabb adat a felmérések 1953-as kezdete óta.
A szövetségi kormány kritikája
Friedrich Merz (CDU) kancellár igyekszik visszautasítani az amerikai kormány német belpolitikába való beavatkozását. Reagál a vádakra, amelyeket más európai országokra is kiterjesztenek. A jelentés hasonló aggályokat azonosít olyan országokban, mint Franciaország és Nagy-Britannia, tovább hangsúlyozva a véleménynyilvánítás szabadságáról és a cenzúráról szóló vitát Európában.
A gyűlölet elleni védelem és a szólásszabadság megőrzése közötti egyensúlyról folytatott vita egyre összetettebbé válik. Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál 2021 óta új rovata van „Állam delegitimizálása” néven, amely bőven kínál értelmezési teret, ezért nem éppen segít a nyugalomban. A közelgő jogszabályok, például a 2024-ben életbe lépő digitális szolgáltatásokról szóló törvény pedig tovább fokozzák a kérdést, hogy előfordulhat-e túlzott tartalomtörlés.
A véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos helyzet Németországban továbbra is feszült. A növekvő számok és a sokrétű kihívások tükrében egyértelmű, hogy a szólásszabadság és az állampolgárok biztonsága a legjobb feltételekkel rendelkező országok egyikében is forog kockán. A vita arról, hogyan kell ezt kezelni, természetesen továbbra is ellentmondásos lesz a jövőben.