Villingen-Schwenningen: Németország legnagyobb testvérvárosának története!

Villingen-Schwenningen: Németország legnagyobb testvérvárosának története!

Baden-Württembergben 42 kettős nevű közösség él, amelyek közül a Villingen-Schwenningen a legnagyobb. Körülbelül 89 784 lakosával – 2024 novemberében – ez a város igazi zászlóshajó. Az önkormányzatot 1972. január 1-jén alapították a független Villingen és Schwenningen városok sokak által felfigyelt egyesülésével. Ez az esemény része volt az átfogó regionális reformnak Baden-Württembergben, amely 1968 és 1975 között zajlott, és számos közösséget érintett. A Villingen-Schwenningen összevonásra is mindkét város polgárainak pozitív szavazata után került sor, ami azt mutatja, hogy a helyi lakosság állt e lépés mögött. A Merkur beszámolója szerint a regionális reform elsősorban a hatékonyabb közösségek létrehozását célozta.

A két városrész közötti különbségek aligha lehetnek nagyobbak. Villingen egy ezer éves város, a Zähringer család tervei alapján, áttekinthető központi szerkezettel és művészettörténeti épületekkel. Schwenningen ezzel szemben nem tervezetten nőtt, munkáslakótelepekkel és alsó-középosztálybeli házakkal rendelkezik. Míg Villingen elsősorban a római katolikus hitet ápolja, addig Schwenningent az evangélikus-lutheránus reformáció formálta. Ezek az eltérő politikai kultúrák és vallási hovatartozások ma is érezhetőek, és jelentősen befolyásolták a lakosok mentalitását. A Landeskunde Baden-Württemberg számos érdekes betekintést nyújt ebbe.

A regionális reform és hatásai

A baden-württembergi regionális reform igazi fordulópontot jelentett. 1968-tól 1975-ig az önkormányzatok számának drasztikus csökkentése és a közigazgatás megerősítése volt a cél a hatékonyabb struktúrák kialakítása érdekében. Ez számos független közösség, köztük Villingen és Schwenningen egyesüléséhez vezetett. Összességében a közösségek száma 3379-ről 1111-re csökkent. Új adminisztratív szervezetre volt szükség, amely egyszerű és világos struktúrákat kínál. A Wikipedia dokumentálja a reform részeként elfogadott különféle intézkedéseket és törvényeket.

Az első évtizedekben különösen szembetűnőek voltak a két város közötti gazdasági különbségek. Míg Schwenningen a 19. században az óragyártásról vált ismertté, Villingen története eseménydús volt, többszörös pusztításokkal és újratelepítésekkel. Villingen többek között Ausztria és Württemberg része volt, mielőtt 1806-ban Baden része lett. Schwenningen például 1956-ban gyártotta az első elemmel működő órákat, és úttörő volt az iparágban. A város fejlődését a történelem során tapasztalt gazdasági erősségek és kihívások határozták meg.

Az összeolvadás nemcsak új kihívásokat, hanem új lehetőségeket is hozott. Villingen-Schwenningen saját címerrel halad a jövőbe, amelyet 2001-ben vezettek be. Itt egyesül a villingeni parlagi sas és a schwenningeni hattyú. A kerületeknek még ma is megvannak a saját irányítószámai és városházai, ami aláhúzza az adott kerületek azonosságát. A függetlenség ellenére a várost gyakran egy egységnek tekintik.

Összefoglalva, Villingen-Schwenningen nemcsak a legnagyobb kettős nevű település Németországban, hanem jó példája a regionális reformmal járó változásoknak is. Ma a város két kulturálisan eltérő közösség sikeres fúziójának szimbóluma.