Élelmiszerpazarlás Berlinben: Hogyan küzd ellene a Motatos!

Élelmiszerpazarlás Berlinben: Hogyan küzd ellene a Motatos!

Az élelmiszer-pazarlás mindannyiunkat foglalkoztató probléma, különösen Németországban. Évente 11 millió tonna élelmiszert dobnak ki ebben az országban – amelyek közül sok még mindig jó és ehető. Ez nemcsak szégyen, hanem környezetünkre is jelentős hatással van. A jelentés szerint Berlin élőben A pazarlás különösen nagy a nagyvárosokban, ami még sürgetőbbé teszi a problémát.

Az egyik cég, amely ügyesen kezeli ezt a problémát, a Motatos online szupermarket. A 2014-ben Stockholmban alapított cég jelenleg Németországban és Ausztriában is aktív, és megmentett élelmiszereket árul – amelyek közül sok már lejárt, kozmetikai hibás vagy túltermelt. A németországi és ausztriai Motatos ügyvezető igazgatója, Dominique Ertl cégét a hagyományos szupermarketek polcaira nem kerülő élelmiszerek fontos kapcsolati pontjaként írja le. A kínálat a mindennapi élelmiszerektől a szokatlan kis márkás termékekig terjed, bár friss áruk, például gyümölcsök és zöldségek jelenleg nem kaphatók.

A tudatosság és az oktatás a minden és a vége

Minden vásárlás a Motatosnál nem csak lehetőség az alkuvadászok számára, hanem az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez is hozzájárul. Ertl hangsúlyozza, hogy szükség van az élelmiszerekkel kapcsolatos oktatásra és a „minősítés előtti” dátumok megfelelő megértésére. A minőségmegőrzési dátum azt jelenti, hogy a termékek ezen időpontig megőrzik minőségüket. Ha azonban figyelmen kívül hagyja a tájékoztatást, és egyszerűen kidobja a termékeket, amikor lejárt a minőségmegőrzési dátum, akkor végül nemcsak a környezetet, hanem a saját pénztárcáját is károsítja.

Különösen az idősebb nemzedékek gyakran nem ismerik a fenntartható fogyasztást. Az oktatás ezen a területen csodákra képes – folytatta Ertl. Arra is rámutat, hogy az élelmiszer-pazarlás a globális üvegházhatású gázok 8-10%-áért felelős. A dolgok megfelelő tárolásával és kevesebb kidobással a fogyasztók jelentősen csökkenthetik szénlábnyomukat.

Szakpolitikák és uniós kezdeményezések

De a politikát is hívják. Az EU-ban évente 60 millió tonna élelmiszer megy kárba – ez 132 milliárd eurót jelent. Az Ertl egyéb intézkedések mellett jogilag kötelező érvényű célok kitűzését is szorgalmazza az élelmiszer-pazarlás csökkentésére. Ez nemcsak a termelést érinti, hanem a kereskedelmet és a magánháztartásokat is. Egy közelmúltbeli kezdeményezésben az EU azt tervezi, hogy 2030-ra 20%-kal csökkenti az élelmiszer-feldolgozás és -gyártás, valamint a kiskereskedelmi és háztartási hulladék mennyiségét 40%-kal. Mototos jelentették.

Ezek a célok eredetileg elmaradtak az ENSZ fenntarthatósági programjában megfogalmazott 50 százalékos céltól, de az ambiciózusabb terveket már tárgyalják az Európai Parlamentben. 2023 júliusában a Bizottság javaslatot nyújtott be a hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálatára, többek között az élelmiszer-pazarlás csökkentésére.

Ezen intézkedések végrehajtásának elősegítése érdekében elképzelhető lenne, hogy a vállalkozásokat az élelmiszer-veszteségek bejelentésére, valamint a felesleges élelmiszerek adományozására vagy továbbértékesítésére kötelezzék. Olyan javaslat, amely előremozdíthatja a körforgásos gazdaságot. A fogyasztókat is jobban tájékoztatni kell a vásárlási döntéseikben, és meg kell tanulniuk jobban megbízni érzékszerveikben ahelyett, hogy kizárólag a lejárati dátumra hagyatkoznának.

A nagy kérdés továbbra is fennáll: tudunk-e együtt valódi változást létrehozni? Jók a jelek, ha a fogyasztói oktatás és a politikai kezdeményezések kéz a kézben járnak. Az élelmiszer-pazarlás nélküli világ több mint egy pipa álom – elérhető közelségbe kerülhet.