Élni szupermarketek felett: kulcs a haverlandi lakáshiányhoz!

Élni szupermarketek felett: kulcs a haverlandi lakáshiányhoz!

Mondhatni, ez egy kreatív megoldás, amely Berlinből származik! Verena Hubertz szövetségi építésügyi miniszter (SPD) javaslatot terjesztett elő a németországi lakáshiány kezelésére: építsenek be szupermarketek fölé életteret. A cél? Hozzon létre megfizethetőbb életteret, és egyben használja ki jobban a rendelkezésre álló teret. A szövetségi kormány gyorsabb jóváhagyási eljárásokat és egyes fejlesztési tervek visszavonását tervezi a folyamat felgyorsítása érdekében. Ezek az új szabályozások nemcsak a polgárok és az építőipar javát szolgálják, hanem a helyi hatóságok terheit is könnyítik. Az azonban továbbra is az önkormányzatok döntése, hogy ezekkel az ajánlatokkal kívánnak-e lakásépítést elősegíteni. A maz-online.de szerint a Hubertz különösen a meglévő fejlesztések sűrűsítésére összpontosít.

Az ötlet azonban nem csak a nyitott fülek megtalálása. Alekszandr Vujanov, a falkensee-i Edeka üzlet piacvezetője szkeptikus a fejlesztéssel kapcsolatban. Az építésügyi hatóság magassági előírásai gyakran megnehezítik a kreatív megoldások megtalálását. Edeka Minden-Hannover azt is hangsúlyozza, hogy nem minden szupermarket alkalmas ilyen emelésre, hiszen a szerkezeti anyag a döntő. Több kereskedelmi területen, ahol szupermarketek találhatók, a lakhatásra való alkalmasság további korlátozás alá eshet.

Sürgős probléma: lakáshiány

A helyzet mindenhol hasonló. Akut lakáshiány tapasztalható, amit a magas bevándorlási szám és az ingatlanárak emelkedése is fokoz. Egy tanulmány szerint jelenleg körülbelül 550 ezer lakás hiánya van Németországban. A szövetségi kormány politikája szerint 2023-ban a németek körülbelül 52 százaléka lakott albérletben. Az olyan nagyvárosokban, mint Köln, a bérleti díjak különösen magasak: a bérlők átlagosan 13,44 eurót fizetnek négyzetméterenként. A tendencia pedig továbbra is emelkedő, ami még sürgetőbbé teszi a megfizethető lakhatásról szóló vitát.

A koronaválság nem segítette a kölni lakosokat és más városlakókat a vidéki régiókba terelni. A nagyvárosok vonzereje töretlen, ami súlyosbítja a helyhiányt. A kérdés továbbra is fennáll: Hogyan lehet ellensúlyozni a lakáshiányt? Nemcsak a szupermarketeket, hanem más meglévő infrastruktúrákat is újra lehetne gondolni. [Süddeutsche.de]. A meglévő épületek statikussága azonban gyakran olyan probléma, amely megnehezíti a későbbi lakóterület-építést, vagy akár bontást is igényel.

A sűrűsödés kihívásai

Még ha a jogi keret megvan is, a végrehajtás továbbra is kihívást jelent. Nem elhanyagolhatóak a hangszigetelési szempontok sem, például a szállítási zaj miatt. Ezért sok építési alkalmazásnak hangszigetelési jelentést kell tartalmaznia. A bérlők és az ilyen projektekhez rendelkezésre álló terület tulajdonosi mérete fontos szerepet játszik, mivel mind a Süddeutsche.de és maz-online.de hangsúlyozzák. A fejlesztési tervek hiánya jelentősen korlátozhatja a sűrűsödést. Ez érzékenységet igényel mind az ingatlanbefektetők, mind a kereskedők részéről, akiknek egyre inkább vertikálisan kell gondolkodniuk, és a vegyes formákat új projektekbe integrálniuk.

Az élettér hiánya a következő években is komoly probléma marad Németországban. A becslések szerint 2025-re évente 372 000 új lakásra lesz szükség, 2023-ban azonban már csak 294 400 új lakótér jött létre. A hiány nyilvánvaló, és sürgősen szükség van innovatív megoldások megvalósítására. Továbbra is remélhető, hogy az olyan kezdeményezések, mint a Hubertz-féle kezdeményezés és az építési szabályzat új szabályozása, megnyitják az utat a gyorsabb és hatékonyabb építési folyamatok felé.