Drese a szakemberhiány ellen küzd: Több ambuláns kezelés az MV-ben!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Drese miniszter vezetése alatt Mecklenburg-Elő-Pomeránia a kórházi járóbeteg-ellátás előmozdítását tervezi a szakemberhiány kezelése érdekében.

Mecklenburg-Vorpommern plant unter Ministerin Drese, ambulante Behandlungen in Krankenhäusern zu fördern, um dem Facharztmangel zu begegnen.
Drese miniszter vezetése alatt Mecklenburg-Elő-Pomeránia a kórházi járóbeteg-ellátás előmozdítását tervezi a szakemberhiány kezelése érdekében.

Drese a szakemberhiány ellen küzd: Több ambuláns kezelés az MV-ben!

Új fejezet nyílik az egészségügyben - nemcsak Mecklenburg-Elő-Pomerániában, hanem országszerte is. Stefanie Drese, az MV egészségügyi minisztere több járóbeteg-ellátást tervez integrálni a kórházakba, hogy ellensúlyozza a régióban tapasztalható sürgős szakemberhiányt. Ahogy a Balti-tengeri újság A jelentések szerint nemcsak 12 szemész, hanem más szakorvosok, például bőrgyógyászok és gyermekorvosok is szerepelnek a sürgősen szükséges egészségügyi szakemberek listáján az államban.

Drese tervének központi eleme a járó- és fekvőbeteg-ellátás hálózatának erősítése. „A jelenlegi helyzet nem optimális” – mondja Drese. Jelenleg a legtöbb esetben nem engedik be a járóbetegeket a kórházakba, ha nincs a közelben szakorvos. Itt kellene hatályba lépnie a közelgő kórházi reformnak, amely a felülvizsgált jogi helyzet álarcában biztosítja az ilyen típusú kezelések jobb integrálását is.

Átfogó reformok a rendszer terheinek enyhítésére

Karl Lauterbach szövetségi egészségügyi miniszternek is nagy tervei vannak: szeretné, ha a jelenlegi fekvőbeteg-kezelések negyedét ambulánsan végeznék. Ez ígéretes intézkedésnek tűnik a német kórházak túlterhelésének csökkentésére. szerint a Orvosi újság 2023 januárjától a betegek hozzájárulása esetén számos kezelés elvégezhető nappali kezelés formájában. Ezentúl a számlázás egy új rendszer alapján történik, amely igazodik a meglévő díjeljáráshoz.

Jelentősen javíthatna a helyzeten az új fenntartási fizetési rendszer – amely anyagi ösztönzést jelent, ha a klinikák fenntartják szolgáltatásaikat – és a kórházak azon képessége, hogy szükség szerint gyorsan váltsák a betegeket a járó- és fekvőbeteg ellátás között. Ha helyesen hajtják végre, ez nemcsak a kórházak terheit csökkentheti, hanem az ápolói szakma vonzerejét is növelheti.

A sürgősségi ellátásra gyakorolt ​​hatás

Különösen kényes, hogy az MV Állandó Egészségbiztosító Orvosok Egyesülete felhívja a figyelmet: A klinikák jelenlegi kapacitásai nem tudják kezelni az évi 13 millió feletti ambuláns kezelési esetet. Mindazonáltal megvan a politikai akarat a kórházi környezet megreformálására és a sürgősségi ellátás biztosítására a szövetségi költségvetés 4 milliárd eurós új pénzügyi forrásaival – ebből 100 millió az MV. Ez azokban a régiókban is praktikus megoldás lehet, ahol kevés a gyakorló orvos.

A magas beruházások mellett 60 millió eurót terveznek a költségvetésben normál kórházi beruházásokra is. Drese azonban hangsúlyozza, hogy a klinikák járóbeteg-kezelésre való megnyitása semmiképpen sem jelentheti a vidéki területeken praktizáló orvosok haláltusáját: „Ebben a helyzetnek minden érintett számára előnyösnek kell lennie” – szól az együttműködésre való egyértelmű felhívás.

A járó- és fekvőbeteg-ellátás vegyes táján tehát bőven van tennivaló. Az elkövetkező hónapok áttörést jelenthetnek a németországi orvostudományban – és így számos vese- és vesebeteg egészsége szempontjából is.