Gabriel és Altmaier: Kinyilatkoztatások az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatban a bizottságban!
Sigmar Gabriel és Peter Altmaier az Északi Áramlat 2 szerepéről és az esetleges orosz befolyásról szólnak a Mecklenburg-Pomeránia vizsgálóbizottságban.

Gabriel és Altmaier: Kinyilatkoztatások az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatban a bizottságban!
2025. november 7-én Sigmar Gabriel (SPD) és Peter Altmaier (CDU) Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány parlamentjének vizsgálóbizottsága előtt beszélt az Északi Áramlat 2 gázvezeték körüli vitákról. Ennek a vezetéknek eredetileg döntő szerepet szántak Németország energiaellátásában, de az elmúlt évek eseményei árnyékot vetnek erre a projektre.
Gabriel, aki 2013 és 2017 között volt szövetségi gazdasági miniszter, egyértelműen elhatárolódott a szövetségi kormány korábbi Oroszország-politikájától. Külön kitért Vlagyimir Putyin Kreml-főnök szándékainak helytelen értékelésére, és ezt a német külpolitika egyik legnagyobb hibájának minősítette, amiért közösen felelős. „A szövetségi kormány nem vett részt az Északi Áramlat 2 tervezésében vagy építésében” – hangsúlyozta Gabriel a meghallgatásán. Altmaier egyetértett, és rámutatott, hogy nincs ok a beavatkozásra, mivel a kezdeményezés elsősorban a magánszektor ügye volt.
Az orosz befolyás vizsgálata
A vizsgálóbizottság azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy vizsgálja meg az esetleges orosz befolyást egy állami alapítvány létrehozására, amely 2021-ben a szankciókkal fenyegetett körülmények ellenére támogatta a projektet. Gabriel nem tehette meg, hogy megemlítse az Északi Áramlat 2 körüli ellentmondásos fejleményt, amely a politikai vita részét képezte, különösen a Krím 2014-es Oroszország általi annektálása után. „A vezeték építésének leállítása azonban nem veszélyeztette volna a krími konfliktus tárgyalásait” – mondta.
A volt szövetségi gazdasági miniszter is a szövetségi kormány átlátható megközelítése mellett emelt szót, bár szerinte ennek nem kellett volna a magánszektor projektjének megakadályozásához vezetnie. „Különösen az energiapiac liberalizációja idején világosan el kell különíteni az állami és a magánérdekeket” – tette hozzá Gabriel.
Csővezeték sorsa és kilátásai
Az Északi Áramlat 2 építése hirtelen megszakadt, mert a vezeték soha nem állt üzembe Oroszország Ukrajna elleni agresszív fellépése és egy 2022. szeptemberi támadás miatt. Gabriel és Altmaier így arra összpontosítanak, hogy megvizsgálják azokat a körülményeket, amelyek ehhez a folyamatos konfliktushoz vezettek.
A bizottság már több tanút is meghívott, köztük Gerhard Schröder volt kancellárt (SPD), akiknek válaszolniuk kell a politikai irányvonal felelősségére vonatkozó, soron következő kérdésekre is. Az érdeklődők, akik információkat szeretnének benyújtani a NORD-nak, megnyugodhatnak magánéletük felől – személyes adatokat nem adunk át. Ez hangsúlyozza az érzékeny információk kezelését és az átláthatóság iránti vágyat.
Végül a figyelem most Olaf Scholzra irányul, aki a tervek szerint november 21-én fog tanúskodni. A bizottság a tervek szerint a jövő évi mecklenburg-pomerániai tartományi választásokig fejezi be munkáját. Az elkövetkező hetek további érdekes betekintést ígérnek a politikai tájba, amelyek tartós hatással lehetnek Németország energiapolitikájára.