50 évvel a mészárlás után: Emlékek Erfurt algériai migránsairól

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Megemlékezés az 1975-ös erfurti rasszista zavargásokról: 300 német üldözte algériaiakat a városon keresztül. 50 éves jubileumi rendezvények.

Gedenken an die rassistischen Ausschreitungen 1975 in Erfurt: 300 Deutsche jagten Algerier durch die Stadt. Veranstaltungen zum 50. Jubiläum.
Megemlékezés az 1975-ös erfurti rasszista zavargásokról: 300 német üldözte algériaiakat a városon keresztül. 50 éves jubileumi rendezvények.

50 évvel a mészárlás után: Emlékek Erfurt algériai migránsairól

1975 nyarán ijesztő események történtek Erfurtban, amelyekre ma is emlékeznek. Augusztus 10. és 13. között heves rasszista zavargások voltak az ott elhelyezett algériai migráns munkások ellen. 50 évvel ezelőtt a városközpont egy brutális vadászat hátterévé vált, amelynek során körülbelül 300 német fiatal üldözött 25 algériai bérmunkást. Az algériaiak egy része súlyosan megsérült, őket kórházba kellett szállítani. A zavargásokat a nemi erőszakról és más bűncselekményekről szóló megalapozatlan pletykák váltották ki, amelyek gyorsan terjedtek és mozgósították a tömeget. migazin.de.

A brutális támadások egy nyilvános fesztivál után kezdődtek, és gyorsan felkeltették a Népi Rendőrség figyelmét. Ez a kutyákat küldte a menekülő algériaiakhoz, ami további sérülésekhez vezetett. A zavargókat a hatóságok nem állították meg azonnal, és a helyzet gyorsan eszkalálódott. Annegret Schüle történész egyértelművé tette, hogy a hivatalosan propagált antifasizmus ellenére is léteztek rasszizmus és jobboldali szélsőséges irányzatok az NDK-ban. Az esemény a második világháború utáni első masszív, faji indíttatású zavargások Németországban, amely az erőszak dimenzióját illusztrálja, valamint taz dokumentált.

A következmények és a feldolgozás

Az eseményeket követően az NDK hatóságai mintegy kéttucatnyi eljárást indítottak a feltételezett elkövetők ellen. A főszereplők közül öt ellen eljárást indítottak és büntettek, mint „vezéreket és huligánokat”. Ez azonban nem történt disszonancia nélkül: a média a közrend megzavarásáról számolt be, de magukról a rasszista támadásokról nem. Ehelyett a zavargásokat beépítették a „nyugati beszivárgásról” szóló diskurzusba, hogy megvédjék az NDK alapvető antifasiszta irányzatát. ND-áram kiemeli, hogy évtizedek óta nem volt nyilvános emlékmű az áldozatoknak.

A rasszizmus megvető megközelítése az NDK-ban és az antifasiszta eszmékre való támaszkodás a 2010-es évek óta egyre inkább a nyilvános viták részévé vált. Az erfurti zavargások 50. évfordulójára, 2025. augusztus 10-én és 11-én esedékes megemlékező rendezvényeket terveznek, amelyekre a korábbi algériai bérmunkások közül is sokakat várnak, akik szeretettel tekintenek vissza, miközben megtapasztalják az emlékezés kultúrájának változásait.

Betekintés a múltba és a jelenbe

A migrációs megállapodás, amely 1974-től az algériai férfiakat vonzotta az NDK-ba, az akut munkaerőhiányt hivatott fedezni. Abban az időben a fiatal munkások közül sokan 20 év körüliek voltak, és már átestek az algériai függetlenségi háborún. 1974 és 1984 között több mint 8000 algériai bevándorló élt az NDK-ban, gyakran kollégiumokban elszigetelten anélkül, hogy jelentős mértékben integrálódtak volna a társadalomba. Az algériaiak közötti összetartozás érzése, amely szolidaritásban és kölcsönös támogatásban nyilvánul meg, szintén fontos fejezet marad emlékeikben.

Amint azt a megemlékezési események körüli fejlemények mutatják, a múlttal való megegyezés továbbra is szükséges a rasszizmus és a diszkrimináció elleni küzdelemhez a mai társadalomban. Az események során összegyűjtött kortárs tanúk beszámolói felbecsülhetetlen értékűek, mert közvetlen hozzáférést biztosítanak a gyakran elfelejtett vagy elfojtott élményekhez. Példa erre Mohamed Kecheroud esete, aki 1979-ben az NDK elhagyására kényszerült gyermekeivel megszakította a kapcsolatot, és azóta is hiába keresi őket.