35 évvel a kommunizmus bukása után: A volt határon ingázók egyesültek a Mechower-tónál

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Emlékezés az északnyugat-mecklenburgi határellenőrzés végére: határon túli barátságok, vezetett túrák és történelmi áttekintések.

Erinnerung an das Ende der Grenzkontrollen in Nordwestmecklenburg: Freundschaften über die Grenze, geführte Wanderungen und historische Rückblicke.
Emlékezés az északnyugat-mecklenburgi határellenőrzés végére: határon túli barátságok, vezetett túrák és történelmi áttekintések.

35 évvel a kommunizmus bukása után: A volt határon ingázók egyesültek a Mechower-tónál

35 éve, 1990. június 30-án jelentkezett utolsó hivatalos parancsával Wolfgang May akkori rendőr-főfelügyelő a Szövetségi Határőrségtől (BGS). Ez a pillanat nemcsak a belső német határon végzett szolgálatának végét jelentette, hanem a több évtizedes határellenőrzés szimbolikus végét is. May volt a felelős a Ratzeburg-tó északi szélétől Zarrentinig tartó szakaszért. Abban a reményben, hogy megörökítheti a történelmi pillanatot, megvárta, amíg felettese elhagyja a laktanyát, hogy jelentést írjon, ami furcsa módon mindössze három perc alatt készült el. Ebben jó 1990-es évet kívánt a címzetteknek. Az üzenet az 1990-ben Németországban bekövetkező változás előhírnöke volt, nem utolsósorban a szabadságukért küzdő polgárok fáradhatatlan elkötelezettsége révén, akiknek a több éves tiltakozás után végül sikerrel jártak. Nordkurier szerint barátság szövődött May és Jens Strohschein, az NDK egykori határőre között, miután 2019-ben a kieli újraegyesítési ünnepségen találkoztak.

De milyen volt a fal másik oldalán állni? Jens Strohscheint akkoriban Schlagbrüggében vetették be, nem tudta, kivel áll szemben. Míg az NDK határőrei értesültek a BGS-ről, a BGS tisztjei csak találgatni tudták, kivel állnak szemben. A határnyitás után a Strohschein továbbra is Schlagbrüggében állomásozott, hogy felügyelje a határmenti létesítmények felújítását. A két egykori „ellenfél” találkozása lenyűgözően mutatja be, hogyan változhat a történelem – az ellenfelek barátokká válnak, akik most közösen kínálnak vezetett túrákat a határtörténetről. A következő túrára július 26-án kerül sor a Mechower-tó körül, a schlagsdorfi Grenzhusban.

A határ története

Németország határtörténete az európai történelem egyik legösszetettebb és legmegindítóbb története. A második világháború után Németországot 1949-ben két államra osztották: keleten a Német Demokratikus Köztársaságra (NDK), nyugaton pedig a Német Szövetségi Köztársaságra (NSZK). Ez az 1400 kilométeren át húzódó határ volt akkoriban a legjobban őrzött. Sokan emlékeztek a szigorú ellenőrzésekre, amelyek rendkívül megnehezítették az oldalváltást. A keletről nyugatra történő utazáshoz gyakran külön engedélyekre volt szükség. A berlini fal 1989. november 9-i leomlása az NDK-polgárok életkörülményeikkel és a folyamatos elnyomással kapcsolatos növekvő haragjának eredménye volt. 1989 nyarán több mint 50 000 ember menekült Nyugatra az NDK-ból, és olyan kiemelkedő események, mint a „hétfői tüntetések”, a rendszer felbomlásához vezettek.

A berlini fal leomlását Németország történelmének kulcsfontosságú pillanatának tekintik, nemcsak egy rendszer végének, hanem egész Európa fordulópontjának is. Néhány hónapon belül Németország újraegyesült 1990. október 3-án, amelyet ma a „német egység napjaként” ünnepelnek. A Planet Wissen platform rávilágít arra, hogy a berlini fal leomlása és az azt követő újraegyesítés nemcsak Németország mélyreható megosztottságát vetette véget, hanem társadalmi változásokat is.

Változások az újraegyesítés után

Az újraegyesítés utáni években Németország mélyreható változásokon ment keresztül. A keleti és nyugati határterületet újratervezték, és sok korábban élénk város és közösség drasztikus megrázkódtatásokkal szembesült. A lakosok hirtelen változásokról számoltak be mindennapi életükben, miközben megváltoztak a turisztikai struktúrák. Példa erre a változásra az A2-es autópályán található „Marienborn német hadosztály” emlékműve, amely egykor a központi határerődítményt is magában foglalta, valamint a „Zöldövezet” projekt, amelynek célja egy természeti övezet létrehozása az egykori határ mentén. Akár új kezdetekről, akár gazdasági deficitről beszélünk, az újraegyesítés hatásai ma is érezhetők.

Az, amit 35 évvel ezelőtt a múlttól való búcsúnak tekintettek, pozitív fejleménysé vált, amelyben újra felfedezik az egykori határrégiókat. Wolfgang May és Jens Strohschein úgy éli meg ezt a változást, hogy aktívan megosztja a határ történelmét a következő generációval, szimbolizálva az elválás időszakából kialakult barátságot. Vezetett túrái nemcsak történelmi utazást jelentenek, hanem annak a szolidaritásnak a jelképe is, amely végigkísérte a német egység felé vezető utat.